Mikor büntet a NAV a KATA-s alkalmazottért?

Közzétéve: 2016. 09. 16.

Költséghatékonyság szempontjából megéri KATA-s vállalkozót megbízni megbízási jogviszony keretén belül, bizonyos feladatok elvégzésére, de vigyázni kell, mert ha ezt az adóhivatal munkavállalói jogviszonyként értelmezi, súlyos büntetés következhet belőle. A munkaviszonytól elhatárolás különös körültekintést igényel, mivel a vizsgálat során a tartalom minősül és nem az elnevezés, és sok estben csak a munkaügyi hatóság vagy az adóhatóság ellenőrzése nyomán derül ki, hogy helytelenül választották meg a jogviszony típusát.

Hogy a kellemetlen helyzeteket elkerüljük, érdemes megismerni a hatósági ellenőrzés szempontjait, annál is inkább, mert ezek a szempontok annak ellenére tovább élnek a gyakorlatban, hogy az azokat rögzítő irányelveket már hatályon kívül helyezte a jogalkotó, úgymint a vizsgálati eljárás keretében elsődleges és másodlagos minősítő jegyek. Az elsődleges jegyek: a feladatok munkakörként történő meghatározottsága a rendszeres ismétlődés szempontjából, a személyes munkavégzési kötelezettség, a munkáltató foglalkoztatási és a munkavállaló rendelkezésre állási kötelezettsége, valamint a szerződő felek alá-és fölérendeltségi viszonya. Ezek egyértelműen meghatározzák a munkaviszony minősítését.

A másodlagos minősítő jegyek ezzel szemben nem feltétlenül meghatározóak, sokszor csak más jegyekkel együtt eredményezhetik a munkaviszony minősítését (vagyis, hogy munkaviszony, vagy NEM munkaviszony). Ennek keretében az adóhatóság a vizsgálat lefolytatására a KATA szabályait rögzítő törvény rendelkezéseit köteles alkalmazni. A jogszabály értelmében az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adózók (az egyéni vállalkozónak nem minősülő és a KATA alanyai kivételével) évente kötelesek adatokat szolgáltatni a NAV részére a velük jogviszonyban álló kisvállalkozókról, akik részükre egymillió forintot meghaladó összegben állított ki számlát. Az ilyen kisadózók tekintetében a NAV az ellenkező bizonyításáig vélelmezi, hogy az adatszolgáltatási kötelezettséggel terhelt adózó és a kisvállalkozó között munkaviszony jött létre. A vélelem a NAV ellenőrzése keretében dönthető meg. A NAV a vélelmet megdőltnek akkor tekinti (tehát NEM áll fenn munkaviszony!), ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul:

  • a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
  • a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem az adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte;
  • az adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
  • a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
  • a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
  • a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg;
  • a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében nem minősül főállású kisadózónak feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, sem olyan jogviszonyban, amelyben kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is.

Szakmai Konferenciaszervező Kft.,
2016. szeptember 16.

Megosztás: