Kiemelt uniós támogatási terület a digitális fejlesztés

Közzétéve: 2015. 04. 21.

Az elmúlt években készített különféle felmérések rendre azt mutatták, hogy a magyar gazdaság modernizálásának egyik kritikus problémája a digitális átállás lassúsága, illetve hiányos volta. Megállapításra került az is, hogy a mikro-, kis- és középvállalati szektor lemaradása uniós szinten is, de hazánk esetében különösen jelentős. Az Európai Unióban régóta prioritásnak számító kérdés a támogatási keretek szétosztása alapján most Magyarországon is hangsúlyossá vált.
A Nemzeti Infokommunikációs Stratégia hozzávetőlegesen 30 milliárd forint uniós forrás 2020-ig történő allokálásával számol. A jól felismert célok mellett ugyanakkor kérdés, hogy mennyiben alkotnak konzisztens stratégiát az egyéb központi kezdeményezéssel, illetve ellentmondásosak az internetre irányuló stratégiák és a kommunikáció is. Az egyik legnagyobb kérdőjel a forgalomalapú internetadó ötlete, ami ugyan lekerült a közvetlen napirendről, de elvi szinten nem mondtak le róla. A digitalizáció viszont folyamatosan növeli az adatforgalmat, tehát egy erre alapozott bármilyen adó egyértelműen ütközik a deklarált elvekkel.
Néhány célterület is definiálásra került, amelyek a digitalizációs program zászlóshajói lehetnek, ilyenek a közép- és felsőfokú informatikai oktatás nemcsak az informatikushiány orvoslására, hanem lépések a komplex infokommunikációs képzési rendszer megújítása felé, a differenciált vállalkozásfejlesztés a startupokat preferálva, a szoftverexport potenciáljának bővítése, valamint a korszerű értékesítési csatornák kiépítése digitális térben.
A startup-ok kiemelt jelentősége egyértelmű, ha arra gondolunk, hogy a teljes támogatási keretösszeg negyede ide irányul, a gazdaságpolitika láthatóan új húzóágazatként tekint erre az innovatív kisvállalkozói szférára.
A törekvések mögött az egyik lényeges hatásrendszer azonban a munkaerőpiaci folyamatokra nem feltétlenül gyakorol rövid távon pozitív hatást, hiszen a modern internetalapú ügyintézések lehetősége csökkenti például a közigazgatási adminisztratív területek személyzetigényét.

2015. április 21.

Megosztás: