Interkulturális kommunikációs problémákkal KKV-k is szembesülnek?!

Közzétéve: 2016. 01. 07.

A mikro és kisvállalkozók általában egyetlen egy interkulturális kommunikációs problémát azonosítanak ami akadályozhatja mindennemű nemzetközi ügyletüket, és ez általában a nyelvtudás. Sajnos ez nagy tévedés, még akkor is, ha a nyelvtudás (illetve annak hiánya), mint probléma Magyarországon valóban akut kérdés. A rossz hír az, hogy a nemzetközi életben az eredményességhez minimálisan szükséges interkulturális kompetenciához még egy kiemelkedő nyelvtudás is kevés.

A KKV-k túlnyomó többsége számára a nemzetközi kapcsolatok újnak számítanak, alig 10 évvel ezelőtt még csak elvétve voltak nem magyar anyanyelvű, illetve nem magyarul beszélő ügyfeleik, partnereik, beszállítóik és jellemzően nem is gondoltak nemzetközi, illetve külpiaci ügyletekben. Nagyot fordult mára a világ, lassan olyan KKV nincs, akinek valamilyen (ha más nem beszállítói-szolgáltató oldalról) ne lenne valamilyen nemzetközi kapcsolata.

Az egyik leggyakoribb üzleti kommunikációs eszköz ma az e-mail, amelyen keresztül a cégek túlnyomórészt angolul kommunikálnak, mert az az egyetlen közös nyelv. A nyelvhasználat itt meglehetősen sajátos, hiszen jellemzően tömör és szakszerű, ugyanakkor a nyelvi szabályok nem kőbe vésettek (kis túlzással mondhatjuk, hogy az irodalmi angolt és az üzleti angolt beszélő partnerek akár teljesen el is beszélhetnek egymás mellett). A telefonálás szintén gyakori, de kapcsolatfelvételnél nem tipikus és a későbbi kommunikációban is visszaszorulóban van az elektronikushoz képest. A személyes találkozások sajátos képet mutatnak, mert noha az üzleti tranzakciók döntő többségét különféle egyéb csatornákon is optimálisan lehet bonyolítani, veszélyes lehet, ha a személyes kontaktusok minimálisra csökkennek, hiszen egy-egy új üzleti lehetőségnél előtérbe kerülhet az a potenciális partner, aki a találkozások miatt inkább látókörben van.

Egyes területeken a vásárok, kiállítások szerepe is óriási, itt is súlyos hibákat követhet el egy kisvállalkozás, ha olyan személy képviseli a standon, aki nem beszél megfelelő szinten nyelveket, illetve nincs tisztában az alapvető üzleti etikett szabályaival. Ezekhez azonban nem is könnyű alkalmazkodni, lévén országról országra, üzletágról üzletágra meglehetősen eltérő képet mutathatnak, ráadásul minden nemzetközi dimenzióban mozgó cég munkatársait képzik interkulturális protokolláris sajátosságokra, erős a konvergencia, azaz nem biztos, hogy mindig azzal gyakoroljuk a legjobb benyomást, ha a sztereotip sémával azonosítjuk az adott tárgyalópartnert. Amennyiben magára ismert a problémák legalább egy részében, van egy ajánlatunk:

Interkulturális Üzleti Kommunikáció tréning

2016. január 7.
Szerző: Szakmai Konferenciaszervező Kft.

Megosztás: