Hogyan kerülhető el a kettős adózás

Közzétéve: 2016. 10. 04.

Közismert, hogy nagyon sok magyar dolgozó átmeneti időre, vagy hosszabb távon vállal külföldön munkát, de kérdés, hogy melyik országban kell adóznia? Ugyanis szükséges annak elkerülése, hogy a magánszemélyek által megszerzett jövedelem mind a küldő, mind a fogadó országban adóköteles legyen, de az is, hogy egyik országban se kerüljön sor adófizetésre. Ezt a célt szolgálják a már több mint 70 országgal megkötött egyezmény, természetesen elsősorban az EU valamennyi tagállamával, de Svájccal és Norvégiával is. A kérdések a következők: mikor kell külföldön adózni a személyi jövedelemadót? Akkor, ha a munkavállaló 183 napnál többet tartózkodik egy adott országban munkavállalás céljából. Kivételeke azonban itt is vannak, lássuk ezeket.

Ki is valójában a gazdasági munkáltató? Ez a kérdés már nem olyan egyszerű ugyanis a NAV minden kettős adózás elkerülése során alkalmazza a gazdasági munkáltató koncepcióját, feltéve, ha a munkavégzés állama is követi ezt. Például ha a magyar munkavállaló kiküldetés keretében néhány hétig, vagy hónapig a munkáltatója külföldi anyavállalatánál dolgozik, előfordulhat, hogy nem a magyarországi cég, hanem az a társaság, ahol a magánszemély ténylegesen munkáját végzi, számít munkáltatónak, tehát nem a küldő, hanem a fogadó a munkáltató. Ennek megállapításához egy ún. integrációs tesztet folytatnak le, amellyel megvizsgálják, hogy a munkavállaló tevékenysége szervesen illeszkedik-e annak a vállalkozásnak a tevékenységébe, amelynél a munkát végzi. A munkavállaló akkor tekinthető szervesen integráltnak, ha a társaság viseli a munkavállaló munkájának eredményével járó felelősséget és kockázatot. Amennyiben a teszt alapján a formálisan és gazdasági értelemben vett munkáltató személye nem egyezik meg, akkor további szempontokat is figyelembe kell venni, az alábbiak szerint:

  • Ki jogosult a munkavállalónak utasítást adni, munkavégzését ellenőrizni?
  • Ki bocsátja a munkavégzéshez szükséges eszközöket és anyagokat a munkavállaló részére?
  • A munkavállaló juttatását közvetlenül áthárítja-e a jogi értelemben vett munkáltató arra a társaságra, amelynél a tevékenységét kifejti a munkavállaló?
  • Ki jogosult a munkavállalóval szemben szankciókat alkalmazni?
  • Ki határozza meg a munkavégzés és a szabadság kiadásának rendjét?
  • Ha tehát mindkét feltétel teljesül, azaz végül megállapítható, hogy a fogadó társaság viseli a munkavállaló munkájának eredményével járó felelősséget vagy kockázatot, valamint az is, hogy a munkavégzés jellemzői alapján a fogadó társaság tekinthető a munkavállaló gazdasági értelemben vett munkáltatójának, akkor a fentebb említett 183 napos szabály nem alkalmazható, még abban az esetben sem, ha ezt az adott egyezmény kifejezetten tartalmazza. A gyakorlat tehát felülírja az egyezményben írásban rögzítetteket. Ebből következően a magánszemély fogadó államban végzett munkájából származó jövedelmét a fogadó állam megadóztathatja, még abban az esetben is, ha a fogadó államban történő munkavégzés időtartama nem haladja meg a 183 napot. Fontos kiemelni, hogy a fenti vizsgálatot egyéniesítve, külön-külön egy-egy munkavállalóra vonatkozóan kell lefolytatni, hiszen nem biztos, hogy ugyanazon foglalkoztatási jellemzőkkel bír két, vagy több, azonos munkáltatónál dolgozó munkavállaló.

Mi a helyzet a TB-vel? Lényeges még egyszer hangsúlyozni, hogy a fentiek kizárólag a munkaviszonyból származó jövedelemadóztatási jogának meghatározását érintik, nem befolyásolják ugyanakkor egy adott jogviszony munkajogi, illetve egyéb belső jogi minősítését. Ugyancsak nem terjednek ki a fentiek a társadalombiztosításra, így előfordulhat, hogy egy munkavállaló (részben) az egyik országban fizeti meg a személyi jövedelemadóját, ugyanakkor a társadalombiztosítási hozzájárulását kizárólag a saját, küldő államában fizeti. Amennyiben az adóztatás a fenti kritériumok teljesülése esetén külföldön valósulna meg, az érintett magyar munkavállalónak az ott megadóztatott jövedelmét a hazai személyi jövedelemadó bevallásában – tájékoztató adatként – is szerepeltetnie kell.

Forrás: Piac&Profit, Bán és Karika Ügyvédi Társulás

Szakmai Konferenciaszervező Kft.,
2016. október 4.

Megosztás: