Hány milliárd forinttól esik el a magyar gazdaság a munkahelyi stressz miatt?

Közzétéve: 2015. 10. 24.

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség sajtótájékoztatót adott ki arról, hogy Magyarországon a nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz az évente kieső felelős az évente kieső munkanapok közel 60 százalékáért felelős. Ez nagyon jelentős jövedelemkiesést jelent a munkáltatónak és a a munkavállalónak is.
A közlemény szerint minden negyedik magyar munkavállalót érinti a munkahelyi stressz. Ez azt jelenti, hogy „pusztán” a stressz miatt évente mintegy 440 milliárd forinttól esik el a magyar gazdaság. A nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz a második leggyakoribb munkával összefüggő megbetegedés (első helyen egyébként a munkabaleseteket állnak, melyek egy részéért ugyancsak felelős lehet a stressz). A problémát csak tetézi, hogy az Egészségügyi Világszervezet igen ijesztő előrejelzése szerint 2030-ra a túlzott munkahelyi megterhelés miatt a depresszió is népbetegséggé válhat.
Mindannyian tudjuk, hogy a stresszes szituációkat teljesen kiiktatni, elkerülni nem lehet, mint ahogy széles körben elterjedt nézet az is, hogy a stressz önmagában nem betegség, ugyanakkor nagyon komoly problémát jelent, ha tartósan fennáll – éppen ezért kezelni kell. A munkahelyen jelentkező stressz kiváltó okai például, ha a munkavállaló nem tud megfelelni a követelményeknek, illetve a problémák merülnek fel a munkavégzésben, vagy a munkakörülményekben, nem tud megbirkózni az állandó nyomással, tartósan nem tud egyensúlyt teremteni magánélet és munka között. A kiváltó okok közé sorolhatók a kollégákkal való rendszeres konfliktusok, az elismerés, szakmai visszajelzés hiánya, a folyamatos túlórázás, vagy a nem megfelelő munkahelyi környezet, de folytathatnánk a sort a végtelenségig. Felmérések szerint a magyarok leginkább az általuk túlzottnak értékelt elvárások, a felgyorsult munkatempó, valamint a kollégákkal való nézeteltérések miatt stresszelnek leginkább a munkahelyen.
A krónikus munkahelyi stressz egészségkárosító hatásait szinte mindenki ismeri – ilyenek többek között az elhízás, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri és a daganatos megbetegedés, a depresszió – mégis kevesen tesznek ellen, kevesen tanulják meg a stressz-kezelés praktikáit, pedig léteznek ilyenek.
Az egészségkárosító hatása mellett, ahogy a sajtótájékoztató is felhívja rá a figyelmet, a gazdasági szempontok is jelentősek, mivel a kieső munkanapok mellett csökken a dolgozóknak a munka iránti motiváltsága, mérhetően romlik a teljesítőképesség, nő a kezeletlen munkahelyi feszültség, és mindezek következtében sajnos jelentősen nő a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések száma.
A munkavállalókkal kapcsolatos növekvő költségek, illetve a termelés csökkenése gazdasági szempontból jóval több kiadást jelent, mint amennyit a megelőzésre kellene fordítani. Emiatt a munkahelyi negatív stressz kezelése és lehetséges megelőzése a munkavállalóknak és munkáltatóknak is közös érdeke, hiszen így nemzetgazdasági szinten évente akár 440 milliárd forintot is meg lehet takarítani!

2015. október 24.

Megosztás: