Büntethetik a fogyasztót, ha késve fizet?

Közzétéve: 2016. 09. 11.

Forrás: Dr. Szabó Gergely ügyvéd, Kocsis & Szabó ügyvédi iroda, a Piac&Profit közlésében

Az áruk vagy szolgáltatások árának megfizetésével késedelembe esők törvény alapján kamatot kötelesek fizetni. Arra is lehet számítani, hogy a jogosult behajtási költségátalányt is követel a késedelmi kamat felett. Az is előfordult az utóbbi időkben, hogy a szolgáltatók magánszemélyektől is követelték a behajtási költségátalány kifizetését. Hogy mire szolgál a behajtási költségátalány és kik kötelezhető ennek megfizetésére, arra az alábbiakban kapunk választ a szakértő segítségével.

A behajtási költségátalány lényege, hogy a vállalkozások közötti kereskedelmi ügyletekre vonatkozó szerződés esetén, amennyiben az egyik fél fizetési kötelezettségével késedelembe esik, akkor a másik fél 40 eurónak megfelelő forintösszegre tarthat igényt az MNB a késedelem napján érvényes hivatalos deviza – árfolyama alapján.

A behajtási költségátalány célja, hogy egyrészt ösztönözze a fizetési kötelezettségek határidőben teljesítését, másrészt a behajtási költségek fedezése. (Minden harmadik európai kis – és középvállalkozás fennmaradását a késedelmes fizetések fenyegetik.)

Ez a 40 euró olyan minimum, amely akkor is jár, ha a jogosultnak ténylegesen ennél kisebb költsége keletkezett a behajtás során. Természetesen amennyiben a behajtási költségek ezt az összeget meghaladják, azt is követelni lehet kártérítés címen, valamint késedelmi kamatot is felszámolhat. A határidő 1 év és a fizetésre kötelezettnek joga van késedelmének kimentéséhez, ha igazolni tudja, hogy önhibáján kívüli okok miatt nem tudott időben teljesíteni. Ha ez sikeres, akkor nem kell az általányt megfizetnie.

A költségátalány követelése viszont nem vonatkozik a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés esetére, vagyis ilyet, ilyen címen, a fogyasztótól nem lehet automatikusan követelni, hanem kártérítésként lehet megtenni, bizonyítandó, hogy ténylegesen mekkora költség merült fel a behajtással. Kivételt képez, ha a költségátalányt vagy más általány-kártérítést a fogyasztóval kötött szerződésben határoznak meg, (összeg, szabályok), a jogszabályoknak és a jóhiszeműség és tisztesség követelményeinek megfelelően.

Szakmai Konferenciaszervező Kft.,
2016. szeptember 11.

Megosztás: