Az érzelmi intelligencia növekvő szerepéről a gazdasági életben?!

Közzétéve: 2015. 12. 09.

Az elmúlt években kifejezetten izgalmas értelmezési keretek alakultak ki az érzelmi intelligencia jelenségének kutatásában. Egyrészt új értelmezési keretek jelentek meg, másrészt rendkívül érdekesek voltak azok a fejlemények, amelyek a tulajdonképpen több mint százéves fogalom kérdéskör diffúz, szinte mindenre kiterjedő karakterét vizsgálták.
Az érzelmi intelligencia tulajdonképpen az érzelmi elemeket is tartalmazó információ hatékony feldolgozásának képessége. Itt rögtön beleütközünk egy terminológiai vitába a képesség vs. készség vs. személyiségjellemző fogalmi struktúrát illetően, amire jelenleg nincs egyértelmű tudományosan is támadhatatlan egységes interpretáció. A cégek az elvi síkon zajló vitáktól függetlenül fokozatosan és egyre nagyobb számban felismerték, hogy hatékonyabb a munka, ha nemcsak a szakmai, hanem az érzelmi komponensek is adottak a döntéshozók számára.
Elválaszthatatlan a többi intelligenciatípus, a nyelvi, a vizuális, a logikai-matematikai, a mozgási és a zenei intelligencia-kategóriáktól. A kutatók között annyiban konszenzus mutatkozik, hogy az alapvető komponenseket az alábbiak szerint azonosítják:

  • érzelmi integráció, ami új dimenziókat nyit, oldja a racionalitás hűvös egyhangúságát, egyúttal legitimizálja az érzelmi eredetű döntés megalapozottságát,
  • érzelmi percepció, amikor is rögzítjük azokat a szubjektív döntésbefolyásoló faktorokat, amelyeket érzékelünk,
  • érzelmi megértés, amely a döntéseink okaira és azok (emberi) következményeire fókuszál,
  • érzelmi szabályozás, amely a világra nyitottságban és az átélt elemek tudatos felhasználásában ragadható meg.

A jövő egyik kulcsfontosságú kutatási kérdése, hogy mit is mérhetünk az érzelmi intelligenciával ténylegesen, illetve rendelkezésre állnak-e releváns mérési módszerek?

Szerző: Szakmai Konferenciaszervező Kft.
2015. december 9.

Megosztás: