Amit a bizalmi vagyonkezelésről mindenképpen tudni kell

Közzétéve: 2015. 11. 04.

Látszólag egy kifejezetten új és talányos fogalomról van szó, ténylegesen azonban egy régóta létező tevékenység immár a Ptk. által 2014-ben történt, jogilag is egzakt (2014. XV. törvény) kategorizálásáról. A kérdéskör alapvetően az adózáshoz, közelebbről az adóoptimalizáció által meghatározott fogalmi struktúrához kapcsolódik.
A vagyonkezelő az ún. vagyonrendelő által tulajdonába adott különféle dolgokat, továbbá a ráruházott jogokat és követeléseket a saját nevében, ugyanakkor a kedvezményezett javára a vonatkozó szerződés által meghatározott alapon kezeli. A szabályozás egyik kardinális vitapontja, hogy a kedvezményezett nem feltétlenül azonos a vagyonrendelő személyével.
Ez az új jogintézmény számos jogharmonizációs és közjogi dilemmát vet fel, amelyek túlnyomó többsége a költségvetés által beszedni szándékozott adó-, illetve adójellegű követelések elvesztésének lehetőségéhez kapcsolódik.
A bizalmi vagyonkezelés Magyarországon elsősorban a csődeljárás és a felszámolás kapcsán vált különösen kritikus kérdéssé. Nemzetközi jogelméleti előzményekként az angolszász trust, valamint a kontinentális treuhand jogi szabályozást tekinthetjük relevánsnak.
A tevékenység számviteli összefüggései nyilvánvalóak, ily módon a jogi értelmezések rendszere alapvetően a számvitel által érintett területekre vonatkozik, és itt kifejezetten konkrét regulációs környezetet teremt. Számos elemző ezt az új jogintézményt a vagyonmentés egyfajta kvázi legalizált formájának tartja, miközben ez a deklarált célok alapján, valamint a nemzetközi jogi esettanulmányok értelmében nem igazolható. Nyilvánvalóan szükséges néhány év, hogy szakmailag megítélhető legyen, vajon hazánkban is bevált-e ez az új jogi környezet?

2015. november 4.

Megosztás: