A tudásközpontok, mint az oktatási és az üzleti élet új szervezetei

Közzétéve: 2015. 03. 02.

A tudásközpont fogalmával egyre gyakrabban találkozhatunk Magyarországon is. Elsőre nem tűnik különösebben sokat ígérőnek vagy újszerűnek, azonban alaposabban megvizsgálva a jelenséget, egyre érdekesebbnek tűnhet.
Amíg a korábbi időszak tudásközpontjai a hagyományos oktatási tevékenységből próbáltak nyitni az üzleti szféra felé, addig napjaink tudásközpontjai az elméleti képzőhelyeket és a konkrét munkahelyeket egy nagy integráns egységnek tekintve szakmaspecifikusan és piaci alapon szerveződnek. A legtöbb tudásközpontot a marketing, a média, a logisztika, a pénzügyi szolgáltatások és az információ-technológia/telekommunikáció területén találhatjuk.
A pénzügyi és gazdasági válság az üzleti kommunikációban is jelentős változásokat eredményezett, a hagyományos üzleti szervezetek közötti (b2b) kommunikációt az eseménymarketing (event-marketing) erőteljesen háttérbe szorítja. Ezeken tartósan együtt dolgozó szakmai stábok vesznek részek fokozatosan hálózatosodva (networking), ezáltal egyre nagyobb piaci területeket képesek lefedni. A kapcsolati hálók célirányosan kiépített rendszere egyre nagyobb versenyelőnyt biztosít a benne résztvevőknek, miközben egyre szűkülő üzleti lehetőségeket hagy a kimaradóknak.
A tudásközpontok optimálisan használhatók a szervezet méretétől és jellegétől függetlenül, kitűnő lehetőség tehát a mikro-, kis- és középvállalkozások számára is, ugyanis a reális célkitűzések megtalálására, a problémák, hiányosságok kutatására az adott szakterület elméleti tudásbázisát birtokló egyetemek, egyetemi oktatók és hallgatók, illetve a cégek szakértő teamjei kölcsönösen előnyös együttműködés keretében dolgozhatnak.

2015. március 2.

Megosztás: