A számviteli törvény néhány lényeges 2015-re vonatkozó módosítása

Közzétéve: 2015. 03. 31.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2014-ben több változtatáson is átesett. Ezek közül az alábbiakban a legfontosabb tavaly évközi, illetve idén év eleje óta hatályos szabályt emeljük ki.
A Polgári Törvénykönyv 2014-ben bevezette a bizalmi vagyonkezelés fogalmát, és az új jogintézmény értelemszerűen új számviteli nyilvántartási és elszámolási elemeket is felvet. A tevékenység gazdasági értelemben abból áll, hogy az ún. vagyonrendelő bizalmi vagyonkezelési szerződés révén egyes vagyontárgyait a bizalmi vagyonkezelő tulajdonába helyezi. Az átadott vagyont a vagyonrendelőnél követelésként kell szerepeltetni a befektetett pénzügyi eszközök között tartósan adott kölcsönként, amelynek bekerülési értéke a vagyon szerződés szerinti értéke, azaz eltérhet a könyv szerinti értékétől.
A bizalmi vagyonkezelő arra kötelezett, hogy saját pénzügyi helyzetétől elkülönítetten vezesse a kezelt vagyonra vonatkozó nyilvántartást és készítse el a beszámolókat. A vagyonrendelő a bizalmi vagyonkezelési tevékenység ellenértékét igénybe vett szolgáltatásként, míg a vagyonkezelő az értékesítés nettó árbevételeként számolja el. Természetesen az új jogintézmény számos további számviteli előírást, illetve ajánlást is generál, ezek részletesen a 2014. évi XV. törvényben találhatók meg.
A Ptk. jelentős módosulása egy sor terület számviteli szabályozásának változtatását, egyértelműsítését is megkövetelte, ezek közül kiemelhető a pénzügyi lízinget, a saját tőkét alátámasztó közbenső mérleget és a nem pénzeszköz jellegű pótbefizetést érintő szabályok. A tartós bérlet és a pénzügyi lízing egyértelmű elhatárolása, valamint a törlesztő részletek tőkére és kamatra történő megosztása a Ptk-ban nem szerepelt, ezért ezt a számviteli szabályozásnak kellett kiegészítenie. A közbenső mérleg esetében is egyértelműségi gondok voltak a Ptk-val az érvényességi időtáv tekintetében, amelyet a számviteli törvény egységesen 6 hónapban rögzít, ebben az időintervallumban a közbenső mérleg tehát többször is alkalmas a saját tőke alátámasztására.
Lényeges az előző évekkel kapcsolatos számviteli korrekciók alkalmazásának definiálása azokra az esetekre, amikor nem valamely jogszabály téves értelmezése és alkalmazása, hanem különböző üzleti szerződések utólagos módosítása okozza a változtatási kényszert. Gyakran kerül sor eszközök (forgó vagy befektetett) átsorolására is, mostantól egyértelmű, hogy az átsorolást legkésőbb a mérlegkészítéskor (a mérlegforduló napjára vonatkozóan) kell átvezetni. A számviteli törvény előírásait számos részterületre irányuló kapcsolódó kormányrendelet is pontosítja.

2015. március 31.

Megosztás: