A közeljövő új slágere lehet Magyarországon is az elektronikus számlázás

Közzétéve: 2015. 07. 17.

Az elmúlt két évtizedben a mindennapi életünket és a munkahelyi, üzleti tevékenységeinket egyaránt átszőtte a digitalizáció, a különféle számítógépes, leggyakrabban internetalapú megoldások szerteágazó rendszere. Nálunk azonban a számlák elektronikus úton történő kibocsátása, kiegyenlítése, valamint archiválása ezzel az általános trenddel mégsem fejlődött igazán párhuzamosan.
Amikor elektronikus számlaforgalomról beszélünk, fontos tudni, hogy a kérdéskör jogalapját egy 2010-es EU-irányelv jelenti, amelyet 2013-ban a magyar jogba is beillesztettek. Az irányelv gyakorlatilag az Európa 2020 stratégia egyik konkrét célkitűzése, egyúttal kiemelt prioritás, hogy 2020-ra az elektronikus számlaforgalom dominánssá váljon.
Magyarország jelenleg meglehetősen távol helyezkedik el ettől a céltól, pillanatnyilag ugyanis mindössze 1% körülire becsülhető az elektronikus számlák részaránya.
Az irányelv meghatározza, hogy a polgári jogban definiált általános feltételeken túl milyen követelményeknek kell megfelelnie egy ilyen dematerializált okmánynak. Biztosítani, illetve igazolni kell a dokumentum hitelességet, az adatok eredetiségét és manipulálatlanságát, továbbá az adatok olvashatóságát, mert csak ezen három kritérium teljesülésekor minősül teljes bizonyító erejű, elektronikus okiratnak.
Az egész Európai Unióban, de különösen hazánkban számos jogi és gazdasági bizonytalanság akadályozta az eddigiekben az elterjedését, problémásak az elektronikus aláírásra és archiválásra vonatkozó kapcsolódó joganyagok, különösen azok értelmezései, aminek következtében számos félreértés keletkezett, amelyet óvatosságból sok gazdasági szereplő, különösen a kisvállalati szektor tipikusan úgy oldott fel, hogy elkerülte az alkalmazását. A gyors felfutás egyik kardinális feltétele az adatbiztonsági rendszerek fejlesztése is.

2015. július 17.

Megosztás: