A kisadózó vállalkozások tételes adója és a kisvállalati adó 2016

Közzétéve: 2015. 12. 11.

A következő évre vonatkozó adótörvények kapcsán feltétlenül indokoltnak tűnik a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kiemelten fontos két adónem, a kisadózó vállalkozások tételes adójával (Kata) és a kisvállalati adóval (Kiva) kapcsolatos jogszabályi módosulások (2012. évi CXLVII. törvény) rövid áttekintése.

Az újonnan beépített rendelkezések döntő részben a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CI. törvény alapján kerültek be a joganyag, illetve a kapcsolódó alacsonyabb szintű jogszabályok szövegébe. A főbb tartalmi vonatkozásokban kevés változtatás történt, több területen azonban tisztázásra kerültek eddig homályos pontok, illetve javult az összhang a törvény kapcsán természetes módon érintett egyéb tevékenységekre irányuló szabályozással. Az eddigiekben meglehetősen kaotikus volt a helyzet a kisadózó vállalkozások társadalombiztosítási járulékkal összefüggő jogviszonyára, azon belül is elsősorban a bejelentési kötelezettségére vonatkozó szabályok alkalmazásával kapcsolatban.

A Tbj. szabályai eddig nem tartalmaztak rendelkezéseket a kisadózókról, miközben ezek a vállalkozások tagjai is lehetnek biztosítottak, ha az ellátásaik anyagi fedezetést megfizetik. A kisadózók azonban nem fizetnek társadalombiztosítási járulékokat, hanem a közterheket tételes adó megfizetésével egyenlítik ki, ezért fontos előrelépés, hogy a módosítás rögzíti, a kisadózóknak az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci, valamint a nyugdíjjárulék-kötelezettséget is kiváltó közteherfizetést a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint kell teljesíteniük.

Számviteli szempontból fontos a Kiva és a Kata kapcsán érintett jogi személy adóalanyiságának év közben történő megszűnésének pontos leírása. A leggyakoribb okok a következők lehetnek:

  • az 500 millió forintos bevételi értékhatár negyedév első napján történő túllépése
    végelszámolás, felszámolás, kényszertörlési eljárás megkezdése,
    az adóalany végelszámolási vagy felszámolási eljárás nélküli megszűnése,
    az adóalany egyesülése, szétválása
  • az adóalanynak a naptári negyedév utolsó napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adó- és vámtartozása meghaladja az 1 millió forintot
  • létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma túllépi az 50 főt

Érdemes szólni arról az esetről is, amikor a vállalkozás Katából kíván visszatérni a számviteli törvény hatálya alá. Itt a legfontosabb kötelezettségek az alábbiak: nyitó mérleget kell készítenie, az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő összegben, a saját tőkét pedig a kettő különbségeként kell meghatároznia. A katás jogalanyként beszerzett tárgyi eszközök után a társasági adó alapjánál nem lehet értékcsökkenést elszámolni.

Adókonferencia 2016!

2015. december 11.
Szerző: Szakmai Konferenciaszervező Kft.

Megosztás: